Gyermekkoromban mikor megkérdezték mi szeretnék lenni mindig azt mondtam FELNŐTT, szerettem volna önállóan eldönteni mikor mit veszek fel mit eszek...épp kivel játszok....Milyen egyszerűnek tűnt akkor minden...a véget nem érő napok, mikor a legnagyobb probléma maximum annyi volt, hogy valaki elvette azt a játékot amivel én akartam játszani, vagy nem volt meg az a mese könyv amiből aznap akartam hallani valamit....de ezeket mindig meg lehet oldani egy egy csokival vagy valamivel ami elterelte az adott dologról a figyelmet...
Istenem mennyire szerettünk Családosat játszani, persze mi idősebbek voltunk a szülők, és mindent csak úgy csináltunk ahogy láttuk,...egyszerű volt...hiszen mit tudtunk a látszat mögött megbúvó millió részletről...
Mindent elterveztem....
meglátom...
megszeretem...
megkérnek....
hozzá megyek....
kicsi lakás ..kicsi kocsi
és persze rengeteg gyerek...
és élünk örömben boldogságban.....
De ezt a mai világban....hogyan?.....kinek?...kivel?....
Elsősorban az ember lánya örül ha kap normálisnak nem nevezhető de tűrhető munkát, ami mellet épp van magánéletre lehetősége....
A másik probléma..hol ismerkedjünk meg álmaink hercegével???
- Tényszerűen a munkahely....de hiába szeretünk valakit a munka és magánélet soha nem fér meg egy helyen(persze ritka kivételek elfordulhatnak) és ép ésszel átgondolva jobb is nem keverni a kettőt......
- lehetséges második a szórakozóhely...nehéz szűrni a tömeget, és a többség persze nem hosszú távra tervez (hacsak nem vesszük ide a hosszúra nyúlt éjszakát:))De még mindig a legjobb.....a lehetőségek rövid sorában. De persze szükséges hozzá a jó emberismeret és a hosszú próba idő...
- Jó ha az embernek vannak barátai, rengeteg ismerőssel .... de elég ciki, ha rákényszerítenek a vakrandira, jó nagy pofára esés esélye...de bejöhet.
- 21. század...ott a net...ahova persze a nagy többség nem azt ír aki és ami valójában....
- ...
- ....
- ...
És ugye még van egy pár, de abban egyetérthetünk végül is ismerkedni lehet de férjet találni azért nem olyan egyszerű....
(Igen a férfiakat tesztelni kötelező és a szavatosság lejártával kötelező cseréln,i ha nem akarjuk a lelki és szervezeti romlást....)
....Tegyük fel hogy IGEN sikerült és megtaláltuk.....
Járunk...
...1....2....3...pár évet....
minden rendben....
eljön az a pillanat,
...aztán az a nap...
(remélhetőleg a rokonok hozzájárulnak annyival a történethez, hogy ne legyen "életre szóló emlék" az esküvő....)
Ugye lakást szerezni...ha nem rakják az ember feneke alá vagy nem akar 30 évig nyögni...esetleg nem nyer a lottón szinte lehetetlen...és hogy lehet örülni a SAJÁT albérlet melegének, mikor hónap elején tartja a markát a tulaj...:)
.......Kocsi...... inkább erről nem szeretnék említést tenni(biztosítás, adó.....)inkább hagyjuk....
..........Gyerek.........
...
...
...
Hát igen az ember átgondol reálisan mindent, és megszakad, akkor talán egyszer meg lesz mindene úgy 80-90 évesen....
Yippié.....
Szép kilátások...de addig legalább gyakorolni lehet kicsit felnőttesen a Papás-Mamást... tudatában a háttérben megnyugvó részleteknek....
..és ha úgy érezzük hosszú tesztünk túlélt mindent és van még lehetőségünk, és energiánk, jöhet a baba....aki hozza magával az új és szép kihívásokat.....ovi, isi....tinikor...majdnem felnőtt...lakás...támogatás.....uhhhh......
...mindezt teljesítve meg majd ráérünk pihenni.....majd 120 évesen....20 m mélyen.....De legalább elmondhatjuk hogy tartalmas életet éltünk:) és megpróbáltuk tökéletesen teljesíteni azt a kihívást amit ÉLET-nek hívnak!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.